Pocaknapló | Hízás és az énkép alakulása a várandósság alatt

február 24, 2016

Mikor megtudtam, hogy sikerült, és babát várunk, akkor a legelsők között gugliztam rá a várható súlygyarapodás témájára várandósság alatt. Sajnos én is azon sok nő közé tartozom, akik ha csak ránéznek egy sütire, máris a fenekükön köt ki az a plusz pár deka, és épp ebből adódóan, sosem voltam vékony és fitt alkat.
fa5fe7f88b2f603e2ab183be527f1531
A teljes történethez őszintén vállalnom kell, hogy a túlsúlyosok táborában játszom nagyon régóta. Sok éven át, ahogy megannyi nő, én is küzködtem az önképemmel. Általában képtelen voltam csinosnak, vonzónak látni magam, amihez így utólag már tudom, hogy az akkori barátomnak bőven volt köze – bár nem hiszem, hogy tudatosan éreztette volna, hogy nem vagyok elég jó. No de lényeg, hogy valahogy az örök elégedetlenek közé tartoztam, aki persze annyira nem elégedetlen, hogy úgy igazán tegyen is valamit. Erre mondjuk mentségem lehet, hogy a lelkem mélyén nem önmagamból származott az elégedetlenségem, így nem is voltam igazán elszánt, hogy változtassak. Nyavajogtam, amiért sokszor partravetett bálnának láttam magam, de nem voltam elég motivált, hogy változtassak. Az örökk patthelyzet, ugye?! Majd ahogy az a kapcsolat véget ért, egyszerre megszűnt az a furcsa teher, a hibás önképem pedig elillant. Életem legfelszabadultabb szingli hónapjai következtek. Egycsapásra elfogadtam önmagam, olyannyira, hogy először kezdtem igazán értékelni azt, amit a tükörben látok. Az összes narancsbőr, a pocak, párnák, széles csípő és minden, egyszerűen láttam benne a szépet, és ez önbizalommal töltött fel, ami pedig csak úgy vonzotta a bókokat.
Ez volt életemnek az a szakasza, mikor rájöttem, hogy akármilyen közhelyes is; ha önmagaddal békében élsz, és képes vagy szépnek látni magad, akkor mások is annak látnak majd. Ekkortájt döbbentem rá, hogy nem kell senkinek sem megfelelnem, soha többé nem helyeztem más véleményét a sajátom elé. És ez akármilyen önzően is hangozhat, a mai napig is így van.
Valahányszor kiöltöztem, valahányszor elbíbelődtem  hajammal vagy egy csinosabb sminkkel, elsősorban magamnak akartam tetszeni, és csak másodszinten a páromnak. Nem kellett kivívnom, hogy szép és csinos vagyok, mert magamtól is ezt gondoltam. Ám tavaly Október elején, amikor a két csík a teszten megjelent, az önképem újra veszélybe került.
Szurkoltam, hogy valamilyen úton módon örökölhető legyen anyukám esete, hiszen Ő bátyámmal és velem is 8-9 kg-ot hízott összesen, és gyakorlatilag kevesebb súllyal jött haza szülés után, mint ahogy bement, pedig Ő is teltebb típus. De már az első trimeszter végén sejtettem, hogy én nem fogom ennyivel megúszni. Míg sokan nemhogy nem híznak az első 12 hétben, de a rosszullétek miatt inkább fogynak, addig én potom 3-4 kg-ot máris felrántottam. 26 hetes terhes vagyok jelenleg, és már 13 kg-ot híztam. 158 cm vagyok, és 83 kg.
A 13 kg állapotosan nem ugyan olyan, mint alapjáraton. Régen 2-3 kg hízást pillanatoka alatt megláttam magamon, viszont ahhoz a mértékű súlygyarapodáshoz képest ezt a 13 kg-ot nem érzem arányaiban annyinak magamon. Persze ott a baba, magzatvíz, a plusz vér, vízmegtartás stb, de azért a még csak kb 80 dekás babámra mégsem foghatom rá mind a 13 kg-ot. Látom, és érzem a testemen, hogy a pocakomon kívül más is megnőtt. Bő 10 éve voltam már egyszer 80 kg, fél évnyi életmódváltás és –15 kg után viszont megfogadtam, többé nem engedem a mérleg nyelvét a 80as számhoz. No, hát ez nem jött össze. Ezek után már csak abban bízom, hogy a bűvös 90et nem érem el.
Ilyen mértékű hízásnak talán köze van a várandósság alatt kiderült enyhe kis pajzsmirigy alulműködésemnek, de talán csak ilyen a szervezetem, esetleg talán túl sokat eszem, vagy akár ez így mind együtt. Az egyre növekvő pocakom és a túlsúly miatt kezdem néha újra bálnának érezni magam, mint régen. Nehéz úgy a tükörbe néznem, hogy ne ráncoljam össze a homlokom miközben méregetem magam. Mindezt tetézi az is, hogy egyre kevesebb ruhám jön rám – az egyébként is kevés közül, így lassan kezdek rákapni a párom ruhatárára - ergo még nehezebben érzem magam csinosnak.
74fe525a2678970677c7c92545191230
Bevallom, problémásan egyeztetem össze a várandósságot a nőiességgel. Vannak kismamák, akik szexinek érzik magukat pocakosan is, és valahogy azok is tudnak maradni, de én úgy érzem, nem tartozom közéjük. Mióta láthatóan is babát várok, átkapcsoltam agyban. Kismama vagyok. Cuki, pocakos, tötyögő pingvin. Szeretem és élvezem ezt az állapotot, nagyon is, de közben picit hiányzik az a nő akit előtte a tükörben láttam. Nem tudom, mi vár rám, ha Dani megérkezik, mi marad nekem, mivel kell majd megbírkóznom, hogy visszakapjam önmagam.
A várandósságom előrehaladtával és a korlátaim növekedésével egyre többször várom már, hogy majd odaérjünk, hogy újra kezelésbe vehessem a testem. Mielőtt megtörtént velünk a csoda, egész jó formában voltam – állóképesség terén. Sokat bringáztunk, és nem a hétvégi városban tekergő menetekre gondolok, hanem a zempléni hegyek meghódítására. Hiányzik a bringa. Nagyon. Nem mertem kockáztatni, hogy esetleg elesek, így a kétkerekű szerelmem ősz eleje óta pihen. Elgyengültem, eltunyultam. Az izmok eltűntek a háj viszont gyarapodott. Akárhogy is nézem, mindenféle kalkulátor szerint már most túlléptem a 9 hónapra szánt elvileg felszedhető mennyiséget. Szerencsére az egészségemmel minden rendben. A vérnyomás, a cukor, és minden szuper. De az önképemmel gondjaim vannak.
8420b017d5599f783b1adb38b42ebab7
Persze lehet mondani, hogy kismama vagyok, most ez a legfontosabb, erre kell koncentrálnom, és így is teszek, tényleg, de közben önző dolog ha picit hiányolom a simán csak női énem?
A lelkivilágom nyugtatása gyanánt, olvastam sokak esetét, hogy ki mennyit szedett fel, mennyi maradt rajta, de a lelki hátteréről, hogy mennyire változtatta meg az önképüket ez az átalakulás, keveset olvasni, pedig biztos vagyok benne, hogy sokakban okoz kétségeket. Természetesen mindent megér a babánk érkezése, a jöendőbeli mosolya, a létezése, de ha mögénézünk ennek a csodálatos dolognak, mit találunk?
Kismamák és anyukák! Hogyan éltétek meg ezt az időszakot? Kinek hogyan változott az énképe?

7 megjegyzés

  1. Jesszus, ez nagyon sok. Mondott valamit az orvos, hogy mi miatt lehet? Hormonok, vizesedés?
    Nekem általában nem sok étvágyam van, eszek, mert éhes vagyok, de terhesség alatt zabáltam jókedvvel, úgyhogy valószínű, valami átkattant bennem. Mivel nem híztam sokat, aktív voltam ez is összefügg, ugye aki hamar hízik, nem mozog annyit, mert megerőltető. Ez a pajzsmirigy-dolog nálad nagyon bezavarhat, ha előtte is gond volt vele, szóval ez pont az a helyzet, amikor azért normálisan enni kell, hiába hízol. Úgy vettem észre, hogy az elején van hízás meg a végén, a közepén nekem nem nagyon volt. Hát majd leadod, sétálsz sokat a gyerekkel, mit lehet tenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazság szerint senki semmit nem mondott rá, a védőnőm mindig csalni akar, és lefele kerekítené a súlyom, de senki nem mondta hogy "ejnye".
      A pajzsmirigyről nem tudtam, arra azt mondták, nem vészes, csak most kevés kettőnknek, szedek rá gyógyszert, aztán meglátjuk.
      Személy szerint az a tapasztalatom a testem kalóriafelhasználását illetően, hogy lassan, de biztosan hízom attól a napi mennyiségtől, amennyit elvileg el kéne használnom szinten tartás címszó alatt. Mikor régen egy ideig számoltam a bevitelt, akkor jöttem rá, hogy kb 10-15%-al kevesebbet kell ennem a súlytartáshoz mint amit elvileg az én testem az én aktivitásommal felhasznál. Igyekszem odafigyelni, de közben elvonni sem akarok semmit. Kicsit patthelyzetnek érzem a helyzetem.

      Törlés
  2. Valoazinuleg a pajzsmirigy miatt lehet, ha a cukrod rendben es nem vizesedsz, de ez tenyleg sok. Lizivel a 26.hetig 8kg-t hiztam, ebbol 6,5 a 2.trimeszter alatt jott fel, vedono inkabb keveselte, doki asszisztense sokallotta, h cukor miatt biztos. Sajnos igaza lett, terhessegi cukros lettem es ezzel a 8kg-val mentem szulni is (dieta miatt), azaz 72-vel a 170-es magassagommal. 6het utan mar kevesebb voltam picit, mint terhesseg elott, es aprankent meg lejebb ment a szopi alatt.
    Most 24hetes vagyok Ketteskevel es 60-rol indulva meg 62-nel se tartok. Igaz, mar az elso labornal kiderult a cukor, igy 7.het ota dietazok... Megjegyzem, sokallja a belgyogyaszom a 2kg-t, bar a cukrom rendben es magamhoz kepest alacsony sullyal kezdtem ezt a terhesseget. En attol parazok, h kb 55leszek szules utan nem sokkal, ha a Lizis tapasztalatokat nezzuk. Azert az mar keveske

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No igen, a sok se jó meg a kevés se. Próbálok én is odafigyelni, kerülni a fölös kalóriákat, zöldségeket és gyümölcsöket nassolok, és a gyomorégés elkerülése miatt egyébként is kisebb adagokat eszek. Próbálom megfogni a gyeplőt, miközben azért igyekszem minden fontosat bejuttatni a szervezetembe. Nem egyszerű, főleg így, hogy azt érzem, a szervezetem nem feltétlen partner a dologban, de a lényeg hogy a baba jól van és jól is legyen. :)

      Törlés
  3. Én 20 kg-ot híztam, kb. 83 kiló voltam, mikor szültem. Sajnos megszerettem az édességet és elég sokat is ettem a terhességem alatt:) A védőnő kérdezte is, hogy nassolok-e. Nekem nem tűnt fel már csak az utolsó két hónapban, hogy akkora vagyok, mint egy bálna:D Vérképemmel, Borókával minden rendben volt, így nem nagyon foglalkoztam ezzel. Viszont szerintem a gerincem megsínylette a hirtelen felszökött kilókat és nyilván a sok babahurcolás sem tett/tesz jót, sokszor baromira fáj a hátam, derekam. Illetve a bőröm kicsit striás lett a combomnál.:( Ez az utolsó három hétben jelent meg.:( Rajtam 8-10 kiló plusz maradt egy fél évig kb., majd diétával szerencsére le is ment. A bőröm viszont a striák miatt sosem lesz már a régi. Következő terhességemnél elhatároztam, hogy próbálok majd kevesebbet hízni, megkímélni a szervezetemet és nem utolsó sorban bizony többször le fogom tenni a következő babát. Remélem összejönnek majd ezek a tervek!:) Hálát adhat az, aki odafigyelés nélkül is alig hízik! Zárásul pedig még azt is hozzátenném, hogy minden védőnő és minden nőgyógyász más és mindegyiknek megvan a maga véleménye:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem a bőröm sajna régóta striás, kamaszkoromban mikor beindultak a hormonok és elkezdtem nőiesedni akkor borzasztó gyorsan feljött vagy 8-10 kg. A hasam, karom, combok mind striásak voltak... nagyon csúnya volt. De azóta eltelt jó sok év és megbarátkoztam azzal ami van. :)
      Mivel egyébként rendben van a baba és én is, nem aggódom, csak na... meglátjuk mi lesz a 9 hónap végére. :D

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés