Túlpörgetve

június 18, 2015

Ismeritek az érzést, mikor új világba csöppensz, új élethelyzettel kell megismerkedned és újból feltalálnod magad? No, velem épp ez történt év elején, mikor egyszerre teljesült egy nagy életcélom - hozzáteszem az eredeti terveimnél meglepően hamarabb - és kerültem közben új helyzetbe is. Háztulajdonos lettem.

Ez nálam azzal járt, hogy beindult a fészekrakó ösztönöm, az otthonunk átformálásán, igazításán, finomításán kezdett el kattogni az agyam - non stop. A Pinterest tábláim totálisan átalakultak, specifikálódtak helyiségek szerint, és beindult a kutatás, az ötletek utáni végtelen hajsza. Egy pofás párnahuzatot vagy egy szép kaspót szívesebben néztem meg, mint egy csinos ruhát, vagy egy szép körömlakkot. A google keresőmben az olyan szavak, mint "csempefestés" vagy "bútor before/after" lettek az új leggyakoribb keresések, háttérbe szorítva ezzel minden más témát. A beauty témájú blogokat felváltották a lakásalakítással, életmóddal kapcsolatos blogok. Minden nap kitaláltam valami újat, amit én márpedig megvalósítok, az k**vaisten! Le a kalappal a párom előtt, aki hősiesen állta (és igazság szerint mai napig is állja), hogy napi szinten változott a világmegváltó tervem a nappaliban, étkezőben, mosdóban, kertben... és mindenhol.


Annyira rápörögtem erre az egészre, hogy már nem is járt szinte semmi máson az agyam, csak hogy hogyan lehetne átalakítani klassz, viszonylag egyedi és lehetőleg pénztárcabarát áron a lakást olyanra, amilyenek mi vagyunk. És ezt persze minél hamarabb. Mindent azonnal, és már az is késő. Türelmetlen voltam, és egyértelműen túlpörögtem. Az ötletek, a tervek csak gyűltek, de a megvalósulásuk, még az apróságok sem akartak működni. Az a bizonyos sokat akar a szarka.. szituáció állt fenn. Ti jártatok már így? Annyira izgatottak lettetek valamivel kapcsolatban, hogy totál rápörögtetek, és végül semmit nem haladtatok a témában?

Furcsa dolog ez... azt hiszem, mostanra sikerült belátnom, hogy a házunk nem fog két hét alatt úgy kinézni, ahogy kitaláltuk. Ez türelemjáték. Ami egyébként már csak azért sem árt, mert kitalálni, megtervezni az otthonod, az nem könnyű feladat, és ha túl nagy hévvel állsz neki, akkor elkapkodhatod, és a végeredménytől nem biztos hogy jól fogod érezni magad. Végül is előttünk az egész élet!

3 megjegyzés

  1. Hú, mi még mindig nem fejeztük be a lakásunkat, ráadásul ahogy változik az élethelyzet, mindig cserélődnek a dolgok, egy évig sem nézett ki ugyanúgy a lakás :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben biztos vagyok, hogy nálunk is valahogy így lesz, főleg ha gyarapodunk majd, de egyelőre bízom benne, hogy a kiegészítők, családi fotók cserélgetése, meg az adott évszakhoz és ünnephez tartozó dekorok elég frissítést adnak, és nem akarom majd 2 évente totál átfesteni a házat és hasonlók. :D

      Törlés
  2. Tökre ismerős. Mondjuk nekem inkább távlati tervek vannak és jól is alakulok velük, a lakás kb fele már kész. Mindig egy kicsi. De persze nekem is a folyamatos pinterest bújás megy, sok minden van a fejemben, valamit már meg is csináltam, de sok dolog várat még magára. biztos lesz olyan, ami sohasem készül el, de pl a nagy tervem, a balkon "kertesítése" már megtörtént. Az idő pedig szelektál, a tervek vagy tetté érnek, vagy elfelejtődnek. Attól függ, hogy tényleg akarod-e.

    VálaszTörlés