Könyvmoly kihívás

január 04, 2015

Gyerekként nem szerettem olvasni, egyenesen utáltam, mikor jött a nyár, és valami számomra totál érdektelen könyvet/könyveket sóztak a nyakamba, “kötelező olvasmány” címszó alatt. Szerintem borzasztóan rossz könyveket válogatnak össze a tanárok – tisztelet a kivételnek. Egyik könyv sem érdekelte az akkori énemet. 7 évesen nem érdekelt a Vuk, se 9 évesen a Két Lotti. A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok és a Szent Péter esernyője – utóbbit el sem olvastam – engem nem hatottak meg. Ciki vagy sem, nekem kínszenvedés volt ilyen téren minden nyár. Egyik könyv sem érintette meg a 8,10 vagy 14 éves énem. Ezáltal abban a hitben maradtam, hogy márpedig én nem szeretek olvasni. És ez egészen 17-18 éves koromig így is volt.

Aztán fogalmam sincs, milyen isteni sugallat érintette meg az elmém, de Édesanyám könyvtárnyi romantikus regénye valahogy elkezdte buzizni az agyam. És igen, megannyi Danielle Steel könyvön átrágtam magam, mire rájöttem egyébként, hogy borzasztóan azonosak, sablonos az egész. Mind egy gyönyörű, gazdag nőről szól, meg egy adonisz pasiról. Sehol egy húsvér, csóró, talán kicsit sánta, vagy lapos hajú, esetleg narancsbőrös, kövérke lányka főhős. Mindenesetre az állandó hepiend, meg kiszámíthatóság, meg nagy szerelem valahogy menetközben megszeretette velem az olvasást. Ekkortájt mindenféle könyvet olvastam, persze negyedére sem emlékszem. Aztán a nagy áttörést egy igazi sikerszéria bedarálása jelentette. Azt hiszem, 2 hónap sem kellett, és elolvastam a kölcsön kapott Harry Potter könyvsorozatot. Amennyire iskola és az első szerelem mellett az időm engedte, csak úgy bújtam a könyvet. Ahogy fogyasztottam a részeket, egyre több és több oldal várt rám és a 6-7-800 oldal meg sem rendített, pedig gyerekként szinte a sírás környékezett, ha a kötelező olvasmány 200 oldalnál többre nyúlt.

Az elmúlt években azonban valahogy az olvasás kikeveredett a napirendemből, és ezen szeretnék változtatni. Ehhez egyrészt nagy lökés, hogy a páromtól karácsonyra megkaptam a HP könyveket. De vár még rám az Örökség ciklus is első kötetének befejezése, a második elkezdése, és a 3-4 megvásárlása. Szeretném visszahozni az életembe az olvasást, és pont erre jó az alábbi kihívás!

a8bQeNe_700b_v1

Többek között ez a lista fog ösztönözni. Szeretném év végéig az összes kis rublikát kipipálni. Bár egyéb teendőim, illetve az év tartogatta nagy dolgok mellett nem hiszem, hogy a végére fogok érni, de ez nem jelent kudarcot számomra, hisz most ülök vissza igazán a nyeregbe. Ha szeretsz olvasni, falod a könyveket, akkor tarts velem, és év végén visszatérünk rá, hogy mi minden lett kipipálva. Egész nyugodtan “lopjátok” a kihívást, hisz ez egy igazán nemes feladat.

Ki tart velem? Milyen könyveket szerettek olvasni? Hogy emlékeztek vissza a iskolás évekbeli kötelezőkre? Mi az a könyv, ami nálatok mindig az etalon lesz?

5 megjegyzés

  1. Ezt a kihívást én is néztem, de még nem határoztam el magam, ugyanis nem akarok abba a hibába esni, hogy maganra erőszakolok egy könyvet - én mindig is szerettem olvasni, de a kötelezők közül alig pár van, amit kivégeztem. Rám ne erőltessen senki semmit! Viszont a kihívással (számomra) új könyveket is a kezembe vennék, szóval majd ahogy alakul :) egyébként épp megint (nem is tufom, hanyadjára) a Harry Potter sorozatot olvasom, egyszerűen megunhatatlan és fantasztikus :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem akarok magamra erőszakolni semmit, hiszen ha egy adott pontban nem találok szimpatikus könyvet, akkor az nem lesz kipipálva, de rám úgy érzem ez pozitívan ösztönző. :)

      Törlés
  2. Én kifejezettem szeretem a kötelezőket, de csak a gimiseket, az általános iskolai kötelezőlista engem is elrettentett mindig.
    Nekem ebben az évben biztosan nem lesz időm ennyi könyvet olvasni. Neked (és aki még részt vesz) sok sikert és jó könyveket, élményeket kívánok és várom az év végi posztot. :)

    VálaszTörlés
  3. Én szívesen csatlakozom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper, akkor év végén visszatérünk rá ki meddig jutott. ^^

      Törlés